Governu Japaun liuhosi Embaixada iha Timor-Leste, apoia orsametu ho valór $90.000 hodi konstrui sala aula no dormitóriu ida iha Eskola Sekundária Téknika Vokasionál (ESTV) Claret, iha suku Maudemo, postu administrativu Tiliomar, munisípiu Covalima.

Embaixadór Japaun ba Timor-Leste, Masami Kinefuchi, konsidera presiza investe maka’as iha infraestrutura edukasionál, tanba kestaun edukasaun no formasaun profisionál importante tebes tanba Timor-Leste iha foin-sa’e barak.

“Sira ida-idak liuhosi dalan ida ka seluk, sei leba responsabilidade boot harii nasaun, ho dezenvolvimentu ekonómiku no sosiál hosi país ne’e iha futuru. Ida-ne’e mak razaun ida tamba saida mak ita presiza investe maka’as iha edukasaun iha Timor-Leste,” Embaixadór Masami hateten liuhosi nota ne’ebé Agência TATOLI asesu, kinta ne’e.

Nune’e, iha ámbitu inaugurasaun eskola, Diplomata ne’e dehan seremónia ne’e signifikadu liu kompara ho inaugurasaun baibain ba Governu Japaun.

“Tinan ne’e marka tinan 20 aniversariu restaurasaun independénsia Timor-Leste no tinan 20 aniversáriu estabelesimentu formál relasaun diplomátiku entre Japaun no Timor-Leste. Nune’e, seremónia inaugurasaun ohin loron hanesan eventu dahuluk ba ami iha sekuénsia selebrasaun aniversáriu tinan 20 ba ita-nia amizade no solidaridade. Ha’u kontente tebes hodi selebra momentu ida-ne’e,” Diplomata ne’e dehan.

Antes ne’e, Japaun fó asisténsia ona ba konstrusaun Eskola Primária, Sekundária no Tékniku Vokasionál iha territóriu tomak, liuliu harii uma ida ba fakuldade enjeñaria Universidade Nasionál Timor-Lorosa’e (UNTL) iha Hera.

Inklui mós ho projetu infraestrutura sira ho eskala boot, dezenvolvimentu rekursu humanu, dezenvolvimentu agrikultura, no fornesimentu servisu sosiál sira hanesan edukasaun, bee-moos, saneamentu no saúde.

Japaun mós implementa ona projetu ho eskala kiik sira hamutuk 150 iha suku sira iha Timór laran tomak.

Posibilidade haruka traballadór timor-oan ba serbisu iha Japan

Biban ne’e, Embaixadór refere ba aspirasaun timor-oan hodi ba serbisu iha Japaun, ne’ebé daudaun Japaun presiza mós ema.

“Tuir loloos, Japaun presiza serbisu na’in barak hosi estranjeiru tamba ami-nia populasaun diminui ba bebeik no Japaun konvida daudaun traballadór barak hosi nasaun oioin. Agora daudaun ami deskute hela ho imi-nia Governu, oinsá aproveita eskema ne’ebé iha ona. Ha’u espera hafoin pandemia ne’e, foin-sa’e timor-oan sira bele bá serbisu iha Japaun hodi hetan esperiénsia no koñesimentu iha ne’ebá, nune’e bainhira filafali mai bele kontribui ba dezenvolvimentu imi-nia país rasik. Ida-ne’e hotu depende ba esforsu Governu Timor-Leste hodi halo arranju nesesáriu sira,” nia dehan.

Tuir Embaixadór, país rua iha similaridade barak loos hanesan geografia, kultura, kostume, mentalidade ema no seluk tan.

“To’o ita-nia nasaun nia naran, Nippon no Lorosa’e ne’e signifika hanesan, entaun ha’u fiar katak imi bele atinje saida mak Japaun atinje ona tanba ami iha komprimisu nafatin atu apoia dezenvolvimentu Timor-Leste,” Embaixadór dezeja.